|
Tartalom
|
 |
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola
H Á Z I R E N D J E
(Elfogadtatott a 2004. november 15-i tantestületi értekezleten.)
Bevezetés
Kedves Diákunk!
Minden emberi közösség kialakult és meghatározott szabályok szerint működik. Az iskolánkba történő beiratkozásoddal Te is tagja lettél egy kialakult szokásokkal, sajátos belső szabályokkal működő közösségnek. E szabályok megismerése és betartása biztosítja számodra a nyugodt tanuláshoz szükséges környezetet. Az együtt végzett munka, az egymással való kapcsolatok megkövetelik mindenkitől a másik jogainak tiszteletben tartását. Ez természetesen azt jelenti, hogy a másik sem tehet olyat, ami a Te alapvető jogaidat korlátozza. A közösséghez tartozás jogokat biztosít, de ezekből fakadó kötelezettségeket is von maga után. A jogok érvényesítése nagy felelősséget ró mindannyiunkra, és megköveteli a kötelezettségeink teljesítését. Jogaid gyakorlásának és kötelezettségeid teljesítésének módját az alábbi házirendben gyűjtöttük össze.
A házirend megalkotása során figyelembe vettük az 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról (a továbbiakban Kt.), a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (a továbbiakban Rend.), a 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendeletet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének vonatkozó rendeleteit és határozatait, iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai programját és Intézményi minőségirányítási programját.
1. A házirend vonatkozik
- az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre,
- tanulóinkra
- és azok szüleire, gondviselőire.
2. A házirend területi hatálya kiterjed
- az iskola, a tanműhely területére, valamint a gyakorlati képzés helyszíneire;
- az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedésre;
- az iskolán kívüli, az iskola által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényekre.
3. Tájékoztatás
Beiratkozáskor, illetve érdemi változása esetén a házirend egy példányát (vagy annak kivonatos változatát) a szülőnek vagy a gyermeknek átadjuk. Tanulóinkat minden tanév első osztályfőnöki óráján részletesen tájékoztatjuk a házirend szabályairól, e mellett bármikor tájékoztatást kérhet:
- az osztályfőnöktől,
- a diákmozgalmat segítő tanártól,
- az iskola vezetőitől,
- az ifjúságvédelmi felelőstől,
- valamint az évi rendes diákküldött-közgyűlésen.
A szülők a házirendről az iskola pedagógusaitól kaphatnak felvilágosítást a szülői értekezleten, illetve a fogadóórák idején.
A házirend megtekinthető:
- az iskola fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
az iskola könyvtárában,
- az iskola honlapján.
I. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai, eljárási rendje
1. Iskolánkba az általános iskola nyolc osztályát elvégezve az általános felvételi eljárás keretében lehet bejutni. A felvételnél figyelembe vesszük az általános iskolai eredményeket, valamint az emelt szintű testnevelési gimnáziumi osztályban az alkalmassági vizsga, a pedagógiai szakközépiskolai osztályban a felvételi elbeszélgetés eredményét. A felvételről, illetve elutasításról a jelentkezőt írásban értesítjük. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre.
Más középiskola tanulója írásban kérheti átvételét iskolánkba. Az átvételről az iskola igazgatója dönt figyelembe véve az aktuális osztálylétszámokat, az átvételt kérő tanuló tanulmányi eredményét, magatartási és szorgalmi minősítését. Az átvételt kérőnek a nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tennie, illetve teljesítenie kell a fogadó osztálytípus felvételi követelményeit.
Iskolánk tanulója írásban kérheti, hogy intézményünkben nem oktatott tantárgyi, idegen nyelvi ismeretek elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain vegyen részt vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – az iskola igazgatója dönt.
A felvétel, átvétel, illetve vendégtanulói jogviszony iránti kérelem elutasítását írásba foglaljuk, ellene a szülő (nagykorú tanuló) fellebbezéssel élhet.
Az emelt szintű testnevelés tantervű gimnáziumi osztályban (testnevelés tagozaton) a 2. év után különösen indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére az emelt szintet le lehet adni. Különösen indokolt esetnek minősül az egészségügyi alkalmatlanság, melyet szakorvosi javaslat bizonyít. Az emelt szintet leadó tanuló ezt követően az általános gimnáziumi tanterv alapján folytathatja tanulmányait.
A 9. évfolyamon az idegen nyelvből a csoportba sorolás szintfelmérés alapján, egyéb csoportba sorolás pedig az osztály felezésével (harmadolásával) történik.
2. A tanulói jogviszony megszűnik:
- másik iskolába átvételkor,
- 12. évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján,
- 13. (szakképző) évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsga utolsó napján,
- tankötelezettség megszűnése után a kimaradás írásbeli bejelentésekor.
A tanulói jogviszonyt megszüntetjük:
- ha a tanuló a tanulmányok folytatásához egészségileg alkalmatlanná vált,
- 22 életév betöltése után a tanév végeztével,
- tanköteles és hátrányos helyzetű tanuló kivételével a fizetési hátralék miatt, amennyiben az iskola eleget tett a felszólítási kötelezettségének,
- ha a nem tanköteles tanuló a kötelező foglalkozásokról a jogszabályban meghatározottaknál igazolatlanul többet mulasztott,
- kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésekor,
- nem tanköteles esetében ugyanannak az évfolyamnak második alkalommal történő nem teljesítése esetén.
A tanulói jogviszony megszüntetéséről a tanulót írásbeli határozatban értesítjük.
II. A tanórákról, foglalkozásról való távolmaradással és az igazolással kapcsolatos szabályok
1. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, illetve elkésik, mulasztását igazolnia kell a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 8 naptári napon belül. Az őszi, téli és tavaszi szünetet megelőző hiányzást, a szünetet követő első osztályfőnöki óráig köteles a tanuló igazolni. A szülő vagy a nagykorú tanuló a távolmaradásról annak kezdetekor értesítse az osztályfőnököt vagy helyettesét.
2. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló
- beteg volt, s azt orvosi igazolással igazolja, az igazoláson szükséges a szülő láttamozása.
- hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségének teljesítése miatt nem tudott a foglalkozáson megjelenni.
- előre nem látható események (időjárási, közlekedési nehézségek, baleset, stb.) akadályozták.
- a szülő előzetes kérésére évente legfeljebb 3 alkalommal legfeljebb összesen 3 napra indokolt esetben a távolmaradást igazoltnak kell tekinteni.
- előzetesen engedélyt kapott az igazgatótól a 3 napnál hosszabb távolmaradásra. (pl. kulturális és sportkikérés, tanulmányi versenyen való részvétel stb.)
- országos szintű tanulmányi versenyen vesz részt, a verseny napjára mentesül a tanórákon való részvétel alól.
3. Ha a tanuló saját hibájából időben nem igazolta távolmaradását, mulasztása igazolatlan, és az alábbiak szerint kell eljárni:
- Az osztályfőnök köteles írásban értesíteni a szülőt, a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 10 órát értesítjük a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt, ha a tanuló igazolatlan mulasztása a 15 órát eléri újabb értesítést küldünk.
- A tanuló igazolatlan óráinak számát csak az osztálynaplóban, illetve a szabadon választott tantárgy mulasztási naplójában vezetett hiányzások alapján szabad összesíteni. Az egyéb foglalkozások (szakkör, diákkör, stb.) órái nem számíthatók ide.
- A tanuló félévi és év végi magatartás osztályzatának megállapításakor figyelembe kell venni az igazolatlanul mulasztott órák számát is.
- Ha egy tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen meghaladja
- a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
- egy adott tantárgyból – gyakorlati tantárgy kivételével - a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha az adott osztályt tanító nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló gyakorlati képzésről, szakmai alapozó gyakorlati tantárgyból való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a gyakorlati óraszám 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
4. A késés a hiányzáshoz hasonlóan igazolható. A rendszeres igazolatlan késés fegyelmező intézkedést von maga után. A késések időtartamát össze kell adni, s amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 percet), ez egy igazolatlan órának minősül.
5. A késést vagy mulasztást okától függetlenül tanítási óra esetén az osztálynaplóba, illetve a szabadon választott tantárgy mulasztási naplójába, egyéb foglalkozás esetén a foglalkozási naplóba a tanár jegyzi be. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
III. Az osztályozó- és különbözeti vizsgák eljárási szabályai
1. Tanulónknak félévkor és év végén osztályozó vizsgát kell tennie, ha
- felmentették a tanórán való részvétel alól;
- írásbeli kérelemre az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tananyagát az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
- a jogszabályokban meghatározottaknál többet mulasztott és a tantestület a vizsgát engedélyezte.
2. A tanuló az iskola- vagy osztályváltás miatt nem tanult tantárgy(ak)ból az igazgató által meghatározott időpontban különbözeti vizsgát tesz. A fogadó osztály által már nem tanult tantárgyból a különbözeti vizsgát a tanulói jogviszony létrejötte előtt kell sikeresen teljesíteni.
3. A vizsgák időpontjáról a tanuló írásbeli értesítést kap. Az osztály- és különbözeti vizsga nem ismételhető. Ha a tanuló a vizsgáról önhibáján kívüli okból igazoltan maradt távol, akkor iskolánk számára egy alkalommal pótló vizsgát szervez.
Ha a tanuló
- sikertelen vizsgát tett,
- vagy arról igazolatlanul távol maradt,
- vagy azt nem fejezte be,
- vagy azt az előírt időpontig nem tette le tanulmányait javítóvizsgával folytathatja.
IV. A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentések eljárási szabályai
1. A szülő vagy nagykorú tanuló írásbeli kérelmére, amennyiben az érintett diák sajátos helyzete ezt indokolja, az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – részben vagy teljesen felmentheti a tanulót a kötelező tanórák látogatása alól. A felmentett tanuló az érintett tantárgy(ak)ból félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesz. Az igazgató írásbeli kérelemre, a tanuló adottságaira vagy sajátos helyzetére tekintettel mentesítheti tanulónkat a testnevelés és sport, ének-zene és rajz és vizuális kultúra tantárgyak tanulása alól. A felmentésről, menetesítésről, annak kezdő időpontjáról a kérelmezőt írásban értesítjük.
2. Az állami nyelvvizsga beszámításának alapja a mindenkori törvényi szabályozás.
Azoknak a tanulóknak, akiknek a törvény az érettségi vizsga alól mentességet és jeles osztályzatot biztosít, az államilag akkreditált nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kérelmükre (kiskorú tanuló esetén szülői kérelemre) az idegen nyelvi órák látogatása alól mentességet biztosítunk, és félévkor, illetve tanév végén jeles osztályzatot kapnak. Azoknak a tanulóknak, akiknek érettségi vizsgát kell tenniük, és akiket a törvény nem mentesít az idegen nyelvi érettségi vizsga alól, az államilag akkreditált nyelvvizsga-bizonyítványuk alapján kérésükre (kiskorú tanuló esetén szülői kérelemre) az idegen nyelvi órák látogatása alól felmentést adunk. Ebben az esetben tudásukról félévkor és tanév végén osztályozóvizsgán kötelesek számot adni.
3. A szülő vagy nagykorú tanuló választása és írásbeli bejelentése alapján a tanulmányi kötelezettségek magántanulóként is teljesíthetőek. Az iskola igazgatója ez ügyben – ha megítélése szerint a szülő választása nincs összhangban gyermekének érdekével – jogszabályban meghatározottak szerint államigazgatási eljárást kezdeményezhet. A magántanulót valamennyi foglalkozás látogatása alól felmentjük, így félévkor és tanév végén valamennyi tantárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az osztályozóvizsgán a szaktanár figyelembe veheti a tanulónak a tanév során nyújtott teljesítményét, osztályzatait.
4. A tanuló vagy kiskorú tanuló szülője a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig az iskola igazgatójánál írásban bejelentheti, hogy egy vagy több tantárgyból osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A független vizsgát az erre kijelölt intézmény a félév, illetve szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg. Ha a független vizsgabizottság előtt letenni kívánt vizsga javítóvizsga, akkor a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül, ha a tantestület által a mulasztások miatt engedélyezett osztályozóvizsga, akkor az engedélyezést követő 3 napon belül kell ezt írásban kérni. A független vizsgát az OKÉV, illetve az erre kijelölt intézmény szervezi.
V. Az iskola munkarendjével kapcsolatos szabályok
1. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában a tanítás 5 napos, heti állandó órarenddel történik. Az intézmény nyitva tartása tanítási napokon 6,30-tól 19,30-ig tart. Az iskolában a tanári felügyeletet tanítási időben és a délutáni foglalkozások időtartama alatt biztosítjuk. A nyári szünetben minden szerdai napon, a további tanítási szünetekben a kijelölt napokon 9.00-tól 12.00 óráig ügyeletet tartunk.
2. A csengetés rendje:
0. óra 7.20 - 8.05
1. óra 8.15 - 9.00
2. óra 9.10 - 9.55
3. óra 10.10 - 10.55
Nagyszünet
4. óra 11.10 - 11.55
5. óra 12.05 - 12.50
6. óra 13.00 - 13.45
Ebédszünet
7. óra 14.45 - 15.30
8. óra 15.40 - 16.25
3. A tanév helyi rendjét - a vonatkozó jogszabály figyelembe vételével – az adott tanév kezdetéig fogadjuk el. A tanév helyi rendjéről - a kollégiumi és iskolai munkarend összhangjának biztosítása érdekében - a tanulóinkat ellátó kollégiumokat szeptember 15-ig értesítjük.
4. A tanítás nélküli munkanapokat tanári továbbképzésre, tanulmányi kirándulásra, taneszköz karbantartásra és szertárrendezésre fordítjuk. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönt.
5. Iskolánk a tanév helyi rendjében meghatározott időpontokban ünnepli meg nemzeti ünnepeinket (március 15., október 23.). Ezeken a részvétel és az ünneplő öltözet (lányok sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz; fiúknak sötét nadrág vagy öltöny és fehér ing) viselete kötelező. Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójának születésének és halálának évfordulójáról. A megemlékezésen a kijelölt tanulók, illetve osztályok ünneplő öltözetben történő részvétele a kötelező. Megemlékezést tartunk még az aradi vértanúk, a kommunista és egyéb diktatúrák, valamint a holokauszt áldozatainak emlékére.
6. A tanév helyi rendjében határozzuk meg a Gólyabál, Szalagavató bál és a Ballagás időpontját. A tanulmányi és osztálykirándulás a következetes oktató-nevelő munka része lehet. Több napos kirándulás a tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, írásbeli érettségi vizsga időtartama) szervezhető. A kirándulások koordinálását az osztályközösség vezetője végzi. A kirándulásokon 20 tanulónként legalább egy pedagógus felelős a tanulók testi épségéért, a fegyelmezett viselkedésért, a közösség rendjéért.
Az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken, kirándulásokon tanulóinknak a felügyelő tanár utasításait be kell tartaniuk, a dohányzás, a szeszesital és kábítószer fogyasztása és birtoklása, valamint az agresszió tilos.
7. A fakultatív hit- és vallásoktatásra felmerülő igény esetén az ebédszünetet követően, a 7. és 8. órában biztosítunk időpontot a szeptember 15-ig kijelölt tanteremben.
8. Tilos az iskolába nagy értékű és/vagy az iskolai munkához nem szükséges, illetve balesetveszélyes tárgyakat behozni (pl. nagy értékű ékszer, rádió, magnetofon, Walkman, Discman stb.) Ezek, valamint a gondatlanul kezelt pénz eltűnéséért az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. Mobiltelefonokat tanítási órán, vizsgákon és iskolai rendezvényeken nem szabad használni, azokat kikapcsolt állapotban kell tartani. A szünetekben a használat engedélyezett. A kabátokat és egyéb felszereléseket a tanulók a tanteremben vagy az osztály számára kijelölt faliszekrényben tarthatják. A faliszekrényeket a tanítási órák alatt a tanulóknak zárva kell tartaniuk.
VI. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok
1. Tanulóink a tanítás ideje alatt az iskola és a tanműhely területét csak szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói engedéllyel hagyhatják el, ha ennek diákunk nem tesz eleget, mulasztása igazolatlannak tekintendő.
2. Diák a tanteremben, illetve műhelyekben csak tanár jelenlétében vagy engedélyével tartózkodhat. Tanulóink egyénileg vagy csoportosan a tanítási időn kívül szorgalmi időszak alatt tanári engedéllyel és felügyelettel látogathatják az iskola létesítményeit, így a könyvtárat, tornatermet, sportpályákat, kondicionáló termet, futófolyosót, számítástechnikai szaktantermet; a teremhasználat rendjét és a balesetvédelmi előírásokat azonban ilyenkor is kötelesek betartani.
3. A tanulók járművüket (kerékpár, motorkerékpár) a kijelölt tárolóhelyen lezárva tarthatják, azok eltűnése esetén az iskola anyagi felelősséget nem tud vállalni.
VII. Az intézmény használóitól elvárt viselkedés szabályai
1 Tanulóinktól az iskolában, tanműhelyben és az általunk szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken fegyelmezett viselkedést, kulturált beszédmódot várunk el; továbbá azt, hogy tartsák be a közösségi együttélés szabályait; óvják saját és társaik testi épségét, egészségét. Súlyos jogsértésnek tartjuk a másokkal szembeni agressziót.
2. Elvárjuk a rendszeres tisztálkodást, tanulóink megjelenése, külseje ápolt és gondozott, öltözködésük iskolába illő legyen, és ne sértsen másokat. A tanulók öltözködése, megjelenése, ékszerhasználata nem akadályozhatja a balesetvédelmi előírások betartását.
3. Elvárjuk, hogy diákjaink tanúsítsanak tiszteletet tanáraik iránt, és a napszaknak megfelelően köszönjenek az iskola dolgozóinak.
4. Az iskola épületében és helyiségeiben, a tanműhely épületében, valamint iskolai rendezvényeken tilos a szeszesital fogyasztása és a dohányzás.
5. A tanulók a becsengetés után a szakterem előtt csendben sorakoznak, és fegyelmezetten várják a tanárt.
VIII. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok
1. Az iskola pedagógiai programjában, továbbá az éves munkatervekben az ifjúságvédelemmel kapcsolatos programok kidolgozása, az iskolai ifjúságvédelmi munka szervezése, az osztályfőnökök ilyen irányú munkájának segítése érdekében iskolánk ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz. Az ifjúságvédelmi felelős feladata még a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű, a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küszködő, az osztályfőnök jelzése alapján a kiugróan sokat hiányzó, továbbá a fogyatékos tanulók (továbbiakban: veszélyeztetett tanulók) felmérése, nyilvántartásba vétele, és a nyilvántartásba vett veszélyeztetett tanulók helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, támogatásukra, védelmükre, helyzetük javítására javaslatok kidolgozása, az ingyenes tankönyvjuttatás és önkormányzati szociális juttatások intézése. Az ifjúságvédelmi felelős legalább heti két alkalommal az iskolában a tanulók és szüleik, gondviselőik részére fogadóórát tart. Ennek időpontjáról a faliújságról, illetve az osztályfőnököktől kapható tájékoztatás.
2. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásának érdekében az intézményben szorgalmi időben heti két alkalommal (kedden és pénteken) iskolaorvosi szolgálat működik 7.00-től 13.00 óráig Az iskolaorvos szolgáltatását minden az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák igénybe veheti elsősorban óraközi szünetekben, szükség esetén tanítási órák alatt is. A gyógytestnevelésre és felmentésre vonatkozó igényekkel szeptember 15-ig kell az iskolaorvost megkeresni.
3. Minden osztály tanulóinak oktatjuk a helyi tanterv alapján a tanulók biztonságával, testi épségük megóvásával kapcsolatos ismereteket. Az osztályfőnökök a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán balesetvédelmi előadást tartanak, melynek keretében ismertetik:
- az esetleges baleset esetén teendőket,
- a menekülési útvonalat,
- a tűzriadó tervet és
- a bombariadó esetén teendőket.
Ezek tematikáját a munkavédelmi felelős dolgozza ki, s adja át az osztályfőnököknek.
IX. A diákjogok- és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok:
1. Tanulóink a házirendben rögzített jogaikat a beiratkozás napjától, a helyiséghasználatra vonatkozó szabályokat pedig a szorgalmi időszak kezdetétől gyakorolhatják. A tanulói jogok gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának tekintjük az egy évfolyamnyi, vagy osztálytípusnyi közösséget, illetve az iskola tanulóinak legalább 25 %-át .
2. Tanulónknak joga van arra, hogy,
- tanulmányi és egyéb munkájához a tanítási órán és azon kívül is minden segítséget igénybe vegyen, ezért – írásbeli jelentkezést követően - részt vehet:
- szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök munkájában;
- iskolai és országos tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon;
- felzárkóztató, felkészítő foglalkozásokon;
- válasszon – érdeklődésének megfelelően – a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
- jogszabályokban meghatározott formában és rend szerint ingyenes, vagy kedvezményes étkezést, tankönyv-, tanszerellátást igényeljen;
- szabadon véleményt nyilvánítson az őt érintő, az iskolai munkával összefüggő kérdésekről;
- tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, az iskola pedagógusaihoz, vezetéséhez, szervezeteihez e tárgykörben kérdést intézzen, s arra 30 napon belül választ kapjon;
- választó és választható legyen az iskolai tisztségekre.
3. A 9. és 10. évfolyam tanulói számára tanulószobai foglalkozás szervezhető. A foglalkozásokra való jelentkezés határidejét az iskolakezdéstől számított egy héten belül kell kitűzni. A tanulószobai foglalkozások segítik a délelőtti tanórákon oktatott tananyag minél pontosabb elsajátítását.
4. A tanulók érdekképviseletét iskolai szinten a diák-önkormányzati szervek: osztály diákbizottságok (ODB) és az iskolai diákbizottság (IDB) látják el. A diák-önkormányzati szerveket egy évre titkosan választják meg a tanulók. A választásoknak szeptember 30-ig le kell zajlaniuk. A diákönkormányzatok elfogadott saját szervezeti és működési szabályzatuknak megfelelően működnek, mely tartalmazza az önkormányzat döntési, egyetértési és véleményezési jogkörét. A diákönkormányzat javaslatot tehet az osztályfőnöki órák témájára, továbbá javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. Diákunk a tanulóközösség tagjaként részt vehet saját közösségi életének tervezésében, szervezésében, a diákvezetők megválasztásában, a diákönkormányzati szervek munkájának megítélésében, azok beszámoltatásában. Közösségi érdekeket szolgáló javaslatokat tehet és kezdeményezhet. Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évenként legalább egyszer össze kell hívni.
5. A diákönkormányzat üzemelteti az iskolarádiót, szerkeszti az iskolaújságot, melyek munkájában bármely tanulónk részt vehet. Az iskolarádió működését és az iskolaújság szerkesztését a szabadidő szervező koordinálja és felügyeli.
6. Tanulónknak kötelessége, hogy a tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával, képességeinek megfelelően eleget tegyen. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni.
7. Tanulóinktól elvárjuk, hogy az általuk használt helyiséget, udvart, öltözőt, munkahelyet, asztalt, padot, szekrényt stb. a foglalkozás előtti állapotban hagyják, azaz a használat után tegyék rendbe.
8. Diákjaink az ellenőrző könyvüket, diákigazolványukat kötelesek az iskolai foglalkozásokon mindig magukkal hordani. Elvesztésüket azonnal jelenteniük kell az osztályfőnöknek, majd az iskolatitkárnak. A tantárgyi érdemjegyeket a tanulónak az ellenőrzőbe kell írnia, s azokat a szülővel legkésőbb havonta láttamoztatni kell.
9. Kötelességük, hogy tartsák be és tartassák be a munkavédelmi, tűzvédelmi és közlekedési szabályokat.
10. A tanítási órák előkészítésében és lezárásában való kötelező részvételre (pl. szertárosi, térképfelelősi stb. feladatok ellátására), valamint iskolai rendezvényeken való kötelező közreműködésre – lehetőség szerint önként jelentkezőkből – a szaktanár, illetve a rendezvény szervező tanára jelöl ki tanulókat.
A tanulók hivatalos ügyeiket a szorgalmi időben 13.00 óra után intézhetik.
11. A szorgalmi időszakban minden osztály tanulóiból hetente két fő hetesi szolgálatot lát el. A hetesek osztályonkénti beosztását az érintett osztályfőnök készíti el. A hetes kötelessége, hogy:
- vigyázzon az osztály rendjére és tisztaságára;
- gondoskodjon krétáról és a tábla tisztaságáról;
- számba vegye a hiányzókat, s jelentse a tanárnak;
- becsengetés után 10 perccel a tanári szobában jelentse, ha a tanár nem érkezett meg.
12. Minden tanév 2. hetétől a szorgalmi időszak végéig a 10. és 11. évfolyamok tanulóiból naponta 10 fő folyosóügyeleti feladatokat lát el. Az osztályonkénti beosztást az iskola vezetése, a tanulói beosztást az érintett osztályfőnökök készítik el. A folyosóügyelő tanuló kötelessége, hogy:
- szünetekben vigyázzon a folyosó rendjére és tisztaságára;
- ügyeljen az iskola (tanműhely) épületének és berendezéseinek épségére;
- ha fegyelmezetlenséget tapasztal, azonnal jelentse a folyosón ügyelő tanárnak vagy az ügyeletvezető osztályfőnöknek;
- az I. emeleti folyosóügyelő ügyeljen arra, hogy az irodák előtti folyosóra a szünetben csak tanár engedélyével, illetve kíséretében lépjen be tanuló. A tanári szobába csak tanár kíséretében léphet be tanuló!
13. A tanuló kötelezettsége teljesítése során figyelembe kell venni életkorát és fejlettségét. A megállapított kötelezettségek nem gátolhatják az iskolai foglalkozások, tanítási órák igénybevételét. A tanuló kötelezettségét minden esetben pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett teljesítse! A kötelezettségteljesítés számonkérése során nem várható el olyan feladat elvégzése, amely veszélyhelyzetet idézhet elő.
14. A szaktanár a témazáró dolgozat időpontjáról az érintett tanulókat egy héttel az esedékesség előtt tájékoztatja, figyelembe véve azt, hogy egy tanítási napon egy osztályban (tanulócsoportban) csak egy témazáró dolgozat íratható. A tanulók tanulmányi eredményét kizárólag a szaktanár értékelheti az osztályzatok alapján. Minden írásbeli munkát kijavítunk. A beszámoltatások értékelésének szempontjait a tanulók a megíratás előtt megismerhetik. Az írásbeli beszámolók javítása, értékelése a megírástól számított 20 munkanapon belül megtörténik.
15. Nem adható írásbeli házi feladat a három munkanapot nem meghaladó tanítási szünetre. Az egyes munkaközösségek meghatározhatják, hogy milyen gyakorisággal és terjedelemben írnak elő írásbeli otthoni feladatot.
A tanár az írásbeli otthoni feladat elkészítésének tényét minden esetben, tartalmát alkalomszerűen ellenőrzi, és azt érdemjeggyel minősítheti. A tanár a házi feladatot szóbeli vagy írásbeli beszámoló (dolgozat) részeként is számon kérheti. Az otthoni feladatra kapott osztályzat része a tanuló félévi, év végi minősítésének. A tanuló hiányzása esetén legalább annyi naptári napot kap a mulasztott tananyag pótlására, ahány tanórát azt adott tantárgyból mulasztott.
X. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, a szociális és normatív kedvezmények, támogatások, felosztásának elvei, a kérelem-elbírálás eljárási rendje
1. A térítési díj, tandíj mértékét a vonatkozó jogszabályok (Kt. 115-117. §) és az aktuális fenntartói szabályozók alapján kell megállapítani. A fenntartói szabályozók megtekinthetők az iskola gazdasági irodájában. A tandíjjal, térítési díjjal összefüggő kedvezményekre való jogosultság iránti igényt írásban kell benyújtani az iskola igazgatójának. A díjakkal kapcsolatos határozatok meghozatala a mindenkor érvényes jogszabályok és szabályozók alapján az igazgató feladata. A határozatban rögzíteni kell a befizetés módját, helyét, időpontját.
2. Ha a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogát az iskola másra ruházza át, a tanulót díjazás illeti meg. A díjazás mértékéről az iskola a tanulóval állapodik meg.
3. Az iskola tanulói a szorgalmi időszak alatt kedvezményes étkezésre jogosultak. A kedvezményekről – a hatályos szabályzók alapján – az ifjúságvédelmi felelőstől kapható tájékoztatás. A kedvezmények igénybevételének igénylését az ifjúságvédelmi felelős intézi. Az étkezésre vonatkozó tanulói igényeket minden osztályban a kijelölt menzafelelős tanulónként összegzi s adja le a kijelölt iskolai alkalmazottnak. A leadott igénylés alapján a térítési díjak befizetésére minden hónapban a kifüggesztett időpontokban kerül sor. A leadott igénylés fizetési kötelezettséggel jár, azaz aki nem, vagy a kihirdetett határidőt nem betartva legalább két alkalommal késve fizeti be a térítési díjat, kizárható az étkezés igénybevételéből. A kedvezményes étkezés igénylőlapját június 30-ig kell átvennie a szülőnek, s azt kitöltve augusztus 31-ig kell leadnia az ifjúságvédelmi felelősnek.
4. A szükséges tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, továbbá a szükséges ruházati és más felszerelésekről, ill. az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, a szülőknek a kiadások csökkentéséhez nyújtott segítségről a megelőző tanév szorgalmi időszakának végéig tájékoztatjuk a szülőket.
5. Az iskolai tankönyvrendelést, terjesztést az iskolai tankönyvfelelős végzi. A jóváhagyott és kiadott tankönyvrendelő íveket a tanulók igényük szerint töltik ki. Az ingyenes tankönyvre való jogosultságot – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – határidőre az ifjúságvédelmi felelősnek leadott kitöltött igénylőlapon lehet jelezni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az igénylés jogosságát az ifjúságvédelmi felelős ellenőrzi és az igazgató hagyja jóvá. Az ingyenes tankönyvhöz jutást könyvtári kölcsönzéssel is biztosítja az iskola. Az általános tankönyvtámogatás szétosztásának elveiről az iskolaszék dönt.
A tankönyvellátással kapcsolatos tájékoztatás az ifjúságvédelmi és tankönyvfelelőstől kérhető.
6. A tanuló az általa használt, az iskola tulajdonát képező taneszközökért anyagi felelősséggel, az általa gondatlanságból vagy szándékosan okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató megvizsgálja a károkozás körülményeit, felméri a kár nagyságát, és megállapítja a károkozó személyét. A vizsgálat megállapításairól az érintett tanulót (kiskorú esetén szülőjét) haladéktalanul tájékoztatja, és szükség esetén az okozott kár megtérítésére felszólítja. Ha a felszólítás eredménytelen, polgári peres eljárást kezdeményezünk. Az anyagi kártérítési felelősség szabályai vonatkozásában a Kt. 77. §-át, az eljárás lebonyolítása a Rend. 33. §-át, valamint az 5. számú mellékletét alkalmazzuk.
XI. A tanulók jutalmazásának formái, rendje
1. A tanulói közösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájában elért jó eredmények jutalmazását fontos pedagógiai eszköznek tekintjük.
2. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei:
- az osztályfőnök, a szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé és dicséretét az ellenőrző könyv útján indoklással a szülőnek is tudomására hozza (pl. iskolai háziversenyeken helyt álló tanulók, az osztályközösségért sokat vállalók stb.);
- az igazgató az osztálya vagy iskolája hírnevét növelő tanulót dicséretben részesíti és erről a szülőket írásban, a tanulóifjúságot pedig az iskolarádión keresztül értesíti (pl. kiemelkedő sport-, kulturális, közösségi tevékenység; városi, megyei és országos fordulón továbbjutott tanulmányi teljesítményért, magas szintű énekkari teljesítményért stb.);
- az igazgatótól a dicséret mellett egyéb elismerést (pénzjutalom, könyvjutalom) is kap az országos versenyen eredményesen szerepelt tanuló;
- az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót, s ezt az igazgató az iskolai közösséggel ismerteti (iskolarádióban, tanévnyitó vagy tanévzáró ünnepélyen);
- az osztályban tanító tanárok határozataként az osztályfőnök megdicséri a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiváló tanulmányi eredményt elérő tanulót és ezt félévkor az ellenőrző könyvbe, a tanév végén a törzslap és a bizonyítvány jegyzet rovatába beírja (tantárgyi dicséret, általános dicséret);
- a dicséretben részesült tanulókat a nevelőtestület oklevéllel, könyvvel, könyvutalvánnyal vagy egyéb módon is megjutalmazhatja. A különböző versenyeken elért eredményekért a tanulóknak a helyszínen vagy azt követő rövid időn belül a kötelességét hosszabb távon teljesítő tanulóknak a tanév végén adjuk át a jutalmakat.
3. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, sporttevékenységet, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, énekkart, diákkört stb.) csoportos jutalomban (kirándulás, színház, filmlátogatás stb.) lehet részesíteni.
4. Tanulókat csoportos vagy egyéni jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, az ODB és a szülői munkaközösség előterjeszthet.
5. A tanulók jutalmazásához a megfelelő diák-önkormányzati szerv egyetértése is szükséges.
XII. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje a fegyelmi eljárás szabályai
1. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedés nem lehet megtorló vagy megalázó; testi fenyítést alkalmazni tilos.
2. A tanulókkal szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
- Szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesül az a tanuló, aki helytelen magatartásával (pl. tanulói házirend megszegése), tanulmányi kötelezettségének sorozatos elmulasztásával zavarja az eredményes munkát. A nevelőtestület bármelyik tagja alkalmazhatja. 2 igazolatlan óra esetén az osztályfőnök a tanulót írásban figyelmezteti.
- Írásbeli intést magatartásbeli hiba miatt, illetve legalább 3 igazolatlan óra esetén az osztályfőnök ad a tanulónak. A figyelmeztetés eredményessége érdekében kikérheti az osztályban tanító tanárok véleményét.
- Megbízás visszavonásával büntethető az a tanuló, akinek valamilyen felelős funkciója van bármelyik tanár, az osztályfőnök, az igazgató, az osztály vagy más közösség bizalmából, s ezt a tanuló sorozatosan nem teljesíti, vagy legalább 3 igazolatlan órája van. A megbízás visszavonásával egyidejűleg a tanulót írásbeli figyelmeztetésben vagy intésben részesíti az osztályfőnök.
3. A tanulóval szemben a következő fegyelmi büntetés hozható:
- Megrovásban részesíthető az a tanuló, aki súlyosan vét az iskolai normák ellen, s többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtat ezen, vagy legalább 7 igazolatlan órája van.
- Szigorú megrovás adható annak a tanulónak, aki olyan fegyelmi vétséget követ el, amelynek következtében jelenléte az adott közösségben káros vagy veszélyes, vagy legalább 15 igazolatlan órája van. Negatív szellemével rossz irányban befolyásolja az osztály és az iskola arculatát.
- Áthelyezés a másik párhuzamos osztályba, ha az előbbi fegyelmező büntetések ellenére is a tanuló demoralizálja az osztályközösséget és nem várható javulás. Az a/, b/, c./ pontokban kiszabható büntetéseket – az igazolatlan mulasztás miatt kiszabottak kivételével - a Fegyelmi Tanács hozza az ügyben érintett összes fél meghallhatását követően. A Fegyelmi Tanács tagjai: az iskola igazgatója vagy megbízottja, a tanuló(k) osztályfőnöke(i) (amennyiben ő kezdeményezi a fegyelmi eljárást, az osztályfőnök-helyettes), az Ifjúságvédelmi felelős, a diákmozgalmat segítő tanár, valamint a diákönkormányzat képviselője.
- Áthelyezés másik iskolába, ha a tanuló 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul és még tanköteles. Az áthelyezés kérdésében a másik iskola igazgatójával közösen kell dönteni.
- Eltiltás a tanév folytatásától azt a tanulót sújthatja - a tanköteles kivételével -, akinek az elkövetett cselekménye súlyos, demoralizáló, s nem sikerül másik iskolába áthelyezni.
- Kizárás - a tanköteles kivételével - az iskolából azt a tanulót illeti, aki rendkívül súlyos fegyelmi vétséget követ el, s a cselekmény erkölcsi következményei ezt indokolják (pl. lopás).
A d/, e/, f/ pontokban kiszabható büntetéseket a tantestület hozza.
4. A tanulót indokolt esetben a fegyelmi eljárás tartamára (pl. ha a rendőrség még nem bizonyított) az oktatási intézmény látogatásától az igazgató eltilthatja.
5. A fegyelmi büntetések végrehajtása felfüggeszthető 6 hónapra.
6.A nem iskolai gyakorlóhelyen elkövetett kötelességszegés miatt is az iskola indíthat fegyelmi eljárást (pl. rongálás, magatartási vétség, munkavédelmi előírások megszegése stb.), és a tanulót a törvényben meghatározott fegyelmi büntetésben részesítheti. Az eljárás megindítása előtt a gazdálkodó szervezet véleményét ki kell kérni.
7. A kollégiumban elkövetett fegyelmi vétség miatt az iskolában nem lehet fegyelmi eljárást indítani.
8. A fegyelmező intézkedés során ki kell kérni a megfelelő diák-önkormányzati szerv elvi egyetértését is.
9. A jogszabályoknak (a Kt. 76. §-ban és a Rend. 32. §-ban, és 5. sz. mellékletében foglaltaknak) megfelelően lebonyolított fegyelmi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Záró rendelkezések
Jelen házirend 2005. január 1-jétől visszavonásig érvényes.
A házirendet jogszabályváltozás esetén, egyébként pedig évente egy alkalommal felülvizsgáljuk.
A házirend módosítását kezdeményezheti:
- a fenntartó,
- az iskolaszék,
- a szülői munkaközösség,
- a diákönkormányzat,
- a nevelőtestület,
- az igazgató.
A módosításra a kezdeményezéstől számított 30 napon belül kell javaslatot tenni. A módosítás a fenntartó jóváhagyásakor lép hatályba.
S Z E G E D, 2004. november
(Eitler József)
igazgató
|
|
|
 |
|
|
|
Galéria
|
 |
|
|
 |
|